2010. május 17. – Hétfő
Amikor az utolsó vacsorán Jézus elmondta búcsúbeszédét, tanítványai megjegyezték: „Most nyíltan beszélsz, nem hasonlatokban. Most elismerjük, hogy mindent tudsz, és nincs szükség rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy Istentől jöttél.” Jézus így felelt: „Most hisztek? Eljön az óra – már el is jött –, amikor szétszéledtek, ki-ki a maga útján, és engem magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Mindezt azért mondtam nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek; de bízzatok! Én legyőztem a világot.”
Jn 16,29-33
Elmélkedés:
Az apostolok az utolsó vacsorán lelkesen állítják, hogy megértették Mesterük szavait és kijelentik, hogy hisznek abban, hogy Jézus az Isten küldötte. Röviddel később azonban próbatétel elé kerül hitük, amikor a katonák elfogják és erőszakkal elviszik Jézust. A próbatételt nem állják ki, hiszen félelmükben elmenekülnek. Az utolsó vacsorán még együtt vannak Jézussal, de hamarosan elhagyják őt. A magabiztos emberek bizonytalanná válnak, hitükben megrendülnek, s nem értik a váratlan eseményeket. Jézus húsvéti feltámadása és a vele való találkozások változtatják meg ezt a helyzetet, s ettől kezdve már elkötelezetten lesznek a feltámadás hirdetői.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten gyermekéhez méltóan cselekednem!
Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nálad nélkül semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!
Kapcsolódó hírek:
Evangélium - 2010 Május 31 Hétfő
Evangélium - 2010 Május 30 Vasárnap
Evangélium - 2010. május 23. – Pünkösd Vasárnap
Evangéliuzm - 2010 Május 19 Szerda