Mire jók a hullámvölgyek az imaéletben?
Minden hívő ember megtapasztalja, hogy a
szentmise vagy az imádság olykor hatalmas békével, örömmel tölti el,
máskor viszont teljesen hidegen hagyja.
A
népszerű keresztény blogszerző, a felnőttként megtért Jennifer Fulwiler
felidézi, hogy az elsőáldozását követő időszakban sokszor élt át mély
megrendülést a szentmisén. „Általában nem szoktam érezni Isten
jelenlétét (amikor először olvastam a lelki szárazság tüneteiről, nem is
értettem egészen, mivel rám alapból ez a lelkiállapot volt jellemző),
ezért roppant boldoggá tett Isten élményszerű megtapasztalása” – írja.
Csakhogy
miután néhányszor átélte a szentmise alatt ezt a boldogságot, egyre
inkább ezért az élményért ment templomba. „Többször előfordult, hogy
vágyakozva néztem a feszületre, de valójában nem Jézusra vágyakoztam,
hanem az előző vasárnapi hatalmas érzelmeimre. Narkós voltam, Jézus meg a
díler. Nem önmagáért kerestem, hanem a feldobottságért, amit tőle
reméltem.”
A szerző ezután Peter Kreeft szemléletes kis
történetét idézi: a Tény, a Hit és az Érzelem egymás után mennek egy
keskeny fal tetején. Elöl a Tény, utána a Hit lépked, mögötte az
Érzelem. Ha a Hit csak a Tényre figyelne, mindhárman szépen haladnának
előre. Csakhogy a Hit folyton hátrafordul, hogy lássa, mi van az
Érzelemmel. Ettől megtántorodik. Végül a Hit és az Érzelem leesnek a
falról, és a Tény egyedül megy tovább.
Ezért tökéletes módja az
Istennel való találkozásnak az Eucharisztia, amelyben érzelmeinktől
függetlenül Isten teljes lényében részesülünk: „Örömre vágyunk, és Isten
nem azt mondja, hogy örömöt ad nekünk, hanem azt, hogy ő a mi örömünk,
és ő maga tölti be az embert (Jn 15,11). Isten nem eszköz, s nem az öröm
a cél – ez bálványimádás volna. Maga Isten a cél” – hangsúlyozza
Kreeft.
Fulwiler végül azt írja:
hálás azokért a napokért, amikor semmit nem érez a szentmisén, az
imában. „Csodálatosak a könnyes megrendültség pillanatai, de máris ott a
kísértés, hogy bálvánnyá váljanak. Amikor viszont nem sétál mögöttem az
Érzelem, biztosan lépkedek és követem a Tényt. Igyekszem önmagáért
szeretni Jézust, nem a tőle kapott élményért. S ha tartós lelki
szárazságban lesz részem, hálát adok érte, mert nagyon jó, hogy
emlékeztet rá: 'Isten nem eszköz, s nem az öröm a cél.'”
Magyar Kurír (mk)
Kommentáld!