Napi evangélium
2013. január 3. – Csütörtök

Abban az időben, amikor Keresztelő János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.” János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”

Jn 1,29-34

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium folytatásaként ma részletesebben olvashatunk Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtételéről. Három kijelentést tartalmaz ez a tanúskodás. 
Elsőként ezt mondja János: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” (Jn 1,29). Jézus a Megváltó, az ő küldetése az, hogy megszabadítsa az embereket a bűntől. Az Isten Báránya kifejezés világos utalás Jézus áldozatára, aki feláldozza magát a kereszten. Az ő áldozata hozta meg számunkra az Istennel való kiengesztelődést, bűneink bocsánatát. 
János második fontos kijelentéséből megtudjuk, hogy Jézus a Szentlélekkel fog majd keresztelni. Ez arra való utalás, hogy a vízzel történő megkeresztelkedés után, amely az Istennel való élet kezdete, a Szentlélekben való megkeresztelkedés, megerősítés az Istennel való életet teszi teljessé bennünk. A Szentlélek egészen tisztává tesz bennünket, amely lelki megtisztulás az isteni élet feltétele. Arra indít bennünket, hogy életünket egészen Istennek adjuk. 
A harmadik, s minden bizonnyal a leglényegesebb kijelentés János részéről így hangzik: „Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!” (Jn 1,34). János a Szentlélek Jézusra ereszkedését látta, s ez volt számára az a jel, amely meghozta annak hitbeli felismerését, hogy Jézus az Isten Fia. Jézust látni még nem jelenti a hitet számomra. A hit új látásmódot jelent. Azt, hogy a jelekben felismerek valami egészen újat. E jelek új irányba, Isten felé fordítják az életemet. A hit útja nem vezethet más irányba, csak Isten felé. 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Istenünk, Te felbecsülhetetlen ajándékot helyeztél életünkbe. Mindenkinek fölajánlod a lehetőséget, hogy jelenléted fényének tükre lehessen. A Szentlélek által szereteted szándékát nem kőtáblákra, hanem szívünk mélységeibe vésed. És lelkünket betöltő békességed által képessé teszel minket arra, hogy szebbé tegyük mindazok életét, akiket reánk bíztál. Ámen.