Napi evangélium
2013. február 28. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.”

Lk 16,19-31

Elmélkedés:

Az adakozást, a szegények segítését, mint a nagyböjt fontos cselekedetét állítja elénk az evangélium. Jézus példabeszédet mond egy szegény és egy gazdag emberről. A gazdagnak mindene megvolt, amit a földi élet nyújthat. Úgy gondolta, hogy a javak birtoklása teszi boldoggá az életét és egész életében élvezte az anyagi javak által nyújtott előnyöket. Lázárnak, a szegény embernek csak a nehézségek, a nélkülözés, a betegség jutott földi életében. Sorsuk ellentétes, s ha csak a földi életre gondolunk, s tovább nem látunk, akkor igazságtalannak tűnik. Ezt a látszólagos igazságtalanságot oldja fel a túlvilági élet, hiszen haláluk után fordul meg sorsuk. A gazdagnak a pokol szenvedései jutnak, a szegény ember a túlvilági jót nyeri el. A gazdag azért kapott büntetést, mert – bár lett volna rá lehetősége – vagyonából nem segítette a szegényt, s azt csak saját jólétére fordította. 
Tévedés volna azt hinnünk, csak a tehetősek, a gazdagok tudnak segíteni a szegényeken. A tapasztalatok szerint a szegényebbek, mivel jobban átérzik a nélkülözők nyomorát, sokkal szívesebben adakoznak, mint a gazdagok, akik nem ismerik a hiányt, a nélkülözést. Isten azért adja nekünk a földön az anyagi javakat, hogy azokat helyesen használjuk fel, s ennek része az is, hogy segítjük a nálunk szegényebbeket. Figyeljünk oda mások gondjára a nagyböjti időben! 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Nem tudom, hogy milyen megpróbáltatások és nehézségek várnak ma rám, de azt tudom, hogy minden a Te akaratodból történik Uram, s ez elég nekem. Kérlek, adj erőt, türelmet és alázatot, hogy a rám váró nehézségekkel szeretetedhez méltón nézhessek szembe, s így áldozatomat egyesíthessem Szent Fiad Krisztusi áldozatával. Ámen.