Napi evangélium
2013. február 16. – Szombat

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?” Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!”

Lk 5,27-32

Elmélkedés:

A vámos Lévi meghívását olvassuk az evangéliumban, aki a későbbiekben Máté apostolként szerepel. Jézus odalép hozzá és megszólítja: „Kövess engem!” (Lk 5,27). Ő pedig nem gondolkozott, nem kérdezett, hanem társai és a jelenlévők csodálkozására azonnal indult, „mindenét otthagyva, követte Jézust” (Lk 5,28). 
Késlekedés nélküli indulása azt jelzi, hogy kész szakítani korábbi életével, kész feladni mindazt, ami számára a megélhetést jelentette. A megszólítás és meghívás életében olyan fordulatot hozott, amire korábban biztosan nem gondolt. Jól megélt foglalkozásából, a biztos haszon miatt eltűrte, hogy megvetik az emberek amiatt, hogy egy idegen hatalom érdekeit kiszolgálva szedi a vámot. Lelkiismeretét már nem zavarta, hogy becsapja az embereket, és saját hasznát növelve többet kért mindenkitől a megszabottnál. Ebből a helyzetből szólítja ki őt Jézus váratlan hívása. Miért indul mégis, amikor mindene megvan, a biztos megélhetés és jövedelem? Ez az evangélium titka marad. Talán a szíve mélyén mégsem volt elégedett. Vagy az őt megszólító személy szavában, tekintetében volt oly különleges erő, aminek nem tudott, nem akart ellenállni. Máté történetében mindenesetre azt látjuk, hogy egy bűnös ember életét hogyan változtatja meg gyökeresen a Jézussal való személyes találkozás. 
„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!” (Lk 5,32) – mondja Jézus a történet végén. Meghallom-e most, a nagyböjt idején Jézus hívó szavát? Meghallom-e megtérésre felszólító szavát? Belátom-e, hogy bűnös vagyok és egyedül Isten kegyelme tisztíthat meg? 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Nekem Te vagy az Uram, akinek akaratát a sajátoménál jobban szeretem! Mivel nem tudok állandóan szavakkal imádkozni; ha valaha is imádkoztam igazi odaadással, most halld meg kiáltásomat! Fogadd kegyesen a Téged kérlelő odaadást, mint végtelen kiáltást; s hogy szavaim még méltóbbak legyenek a meghallgatásra, adj imádságomnak erőt és állhatatosságot! Ámen.