Napi evangélium
2013. április 10. – Szerda

Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”

Jn 3,16-21

Elmélkedés:

Ha egyetlen mondatot tarthatnánk csak meg az evangéliumból, bizonyára sokan választanák a következőt: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). 
A megváltás forrása Isten irántunk való szeretete. A megváltás művében minden értünk, a mi üdvösségünkért történt. Erről a szeretetről tanított Jézus, ezt tanúsította halálával, és ezzel az irgalmas szeretettel találkozunk majd reményünk szerint a halál után az örök életben. 
A megváltás csoda, az isteni szeretet csodája, amellyel a mennyei Atya egyszülött Fiát adta a világnak, aki a keresztfán feláldozta éltét az emberek megváltása érdekében. Jézus életének felajánlása és feláldozása az Atyának, új életet hoz számára a feltámadásban, amely az Atya cselekedete. Aki hisz Krisztus feltámadásában és készen áll, hogy felajánlja életét Istennek, az számíthat arra, hogy feltámad az örök életre. A húsvét titkát szemlélve megértjük, hogy minden értünk történt egykor. Jézus értünk szenvedett és értünk halt meg, hogy megváltson minket bűneinktől. A mi üdvösségünkért támadt fel a halálból (támasztotta fel őt az Atya a halálból), hogy a benne való hit által elnyerjük az örök életet. A hit nem kényszer senki számára, amit kötelezően választanunk kell, hanem ajándék, Isten ajándéka, amelyet elfogadva teljessé és értékessé válik életünk. Elfogadom-e, hogy Isten teljessé tegye az életemet a hit által? 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Urunk, Jézus, feltámadásod az élet győzelmét hirdeti. Egykor élőként mutattad meg magadat a sírodhoz siető asszonyoknak, az apostoloknak és a tanítványoknak. Mutasd meg magadat nekünk is! Jelenj meg nekünk is és erősítsd bennünk az örök élet reményét! Ámen.