Napi evangélium
2012. október 14. - Évközi 28. vasárnap

Abban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!” 
Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.” 
Ekkor Péter megszólalt, és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged”. Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap most, ezen a világon, otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet”.

Mk 10,17-30

Elmélkedés:

Induljunk a hit útján! 
A hit kapuja című apostoli levelével hirdette meg egy esztendővel ezelőtt XVI. Benedek pápa a Hit évét, amely a Szentatya szándéka szerint 2012. október 11-én kezdődött el és 2013. november végéig, Krisztus király vasárnapjáig tart. Amikor először hallottam ezt a hírt, megörültem a kezdeményezésnek és eszembe jutott, hogy 2005. áprilisában, XVI. Benedek pápa megválasztását követően a beiktatása napján a vasárnapi elmélkedésben azt a témát választottam, azt a vágyat fogalmaztam meg, hogy az új pápa mutassa meg Jézus Krisztust, a hit alapját és erősítse meg a hitet az emberekben, hiszen az Egyház legfőbb vezetőjének és magának az Egyháznak minden korban ez a küldetése. Természetesen nem énmiattam született meg a Szentatya fejében a Hit évének gondolata, de örülök annak, hogy egykor megfogalmazott vágyam most egészen konkrét formában valósul meg. 

A Szentatya csütörtökön Rómában, a Szent Péter bazilikában nyitotta meg a Hit évét, s ugyanezen a napon világszerte a püspöki székesegyházakban ünnepélyes formában vette kezdetét ez a lehetőségekkel teli év. A mai vasárnapon pedig a plébániák templomaiban nyitjuk meg a Hit évét. Egyesek talán azt gondolják, hogy ilyenkor a plébánosnak illik egy nagyszabású programbeszédet mondani az előttünk álló esztendő céljáról és terveiről. Ismertesse, hogy milyen események lesznek a Hit éve során, milyen programokra várja a templomba járó hívőket, hogyan kívánja megszólítani a hitüket nem gyakorlókat. Gondolataimmal én inkább igyekszem szerény maradni, mert akármilyen nagyszerű ötlettel állnék elő, csak határt szabnék az isteni kegyelem sokféle működésének. Hitünk tartalma kimeríthetetlenül gazdag, Isten leleményessége végtelen, Ő tudja, hogy kit milyen úton vezet el a hitre. A most kezdődő Hit éve lehetőség számunkra, hogy jobban megismerjük hitünk kimeríthetetlen gazdagságát és engedjük, hogy Isten megmutassa számunkra a hit útját, amely Őhozzá vezet. Lehetőség számunkra, hogy megvalljuk hitünket, imádkozzunk annak erősödéséért, és bátorságot kapjunk ahhoz, hogy hitünkről tanúságot tegyünk a világban a hittől eltávolodott vagy hit nélkül élő embereknek. Ezt fogalmazza meg a Hit évének jelmondata: „Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!” Az Egyház most szélesre tárja mindenki előtt a hit jelképes kapuját. Lépjünk be a hit világába, hitünk titkainak világába, Isten világába! 

A mai vasárnap evangéliumában két, tartalmilag megegyező kérdés hangzik el. Először a gazdag ifjú fordul Jézushoz: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mk 10,17). Majd valamivel később tanítványai fordulnak hozzá: „Hát akkor ki üdvözülhet?” (Mk 10,26). Megjelenik itt a hit személyes oldala, egyéni vonatkozása, hiszen az ifjú egyedül kérdez, valamint a hit közösségi vonatkozása is a tanítványok csoportja részéről. Megjelenik itt továbbá az, hogy az üdvösség elnyeréséhez szükségesek a hitből fakadó cselekedetek, hiszen az ifjú így kérdez: „mit tegyek?”, és azzal is találkozunk, hogy a hit Isten ajándéka, miként erre Jézus válasza utal: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges” (Mk 10,30). Jelen van itt a megismerésre vágyakozó ember és a hit forrása, Jézus Krisztus, az Isten Fia. Megfogalmazódik itt az élő hit vágya és az Isten utáni vágy. Mind-mind olyan témák ezek, amelyeket a Hit éve során szükséges lesz elmélkedéseinkben részletesen kifejtenünk, mélyebben átgondolnunk. 

Szent Pál apostol a következőket írja a rómaiaknak címzett levelében: „Az evangélium Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek. Isten igazsága nyilvánul meg benne, amelyet a hívő a hittel nyer el, ahogy írva van: Az igaz a hitből él” (Róm 1,16-17). A Hit évének kezdetén érdemes elgondolkoznunk, hogy a hitből élünk-e? Elfogadom-e Istentől a hit ajándékát, amelyet az Egyház hithirdető, evangelizációs szolgálata közvetít számomra? Ismerem-e a keresztény, a katolikus hit igazságait? Hitem szerint élek-e, azaz tettem a hitből fakadnak-e? Megvallom-e hitemet? Törekszem-e a hitbeli növekedésre? Olyan kérdések ezek, amelyekre az év során igyekezzünk majd válaszolni! Most lépjünk be a hit kapuján, induljunk el a hit útján, amely Jézus megismerésétől odáig vezet, hogy érte élünk! 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Urunk, Jézus Krisztus! Te vagy a hit forrása minden ember számára! Istenségedet nem ismerték fel egyetlen pillanat alatt az apostolok és tanítványaid. Nekik is végig kellett járniuk a hit útját a Te megismerésedtől egészen addig, hogy életüket áldozták érted. A hit lassan ébredezett bennük. Miként bennem is lassan erősödik, növekszik. A Szentlélek csendes munkája ez bennem. Olvasom az Atya üzenetét, figyelek sugallataira, életemet Isten szándékaihoz igazítom. Uram, adj nekem félelem nélküli hitet! Adj nekem élő hitet! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet! Ámen.