Napi evangélium
2012. március 31. - Szombat

Lázár feltámasztása után a Mártához és Máriához jött zsidók közül sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak: „Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne. Aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket és népünket.” Közülük az egyik, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik: „Ti nem tudtok semmit. Gondoljátok csak meg: jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” Ezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek főpapja prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg; sőt, nemcsak a népért, hanem hogy egybegyűjtse Isten szétszóródott gyermekeit. Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt. Ezért Jézus nem mutatkozott többé nyilvánosan a zsidók előtt, hanem visszavonult a pusztaság melletti vidékre, egy Efraim nevű helységbe, és ott tartózkodott tanítványaival együtt. Közeledett a zsidók húsvétja. A vidékről már az ünnepek előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok, eljön-e az ünnepre?” A főpapok és a farizeusok ugyanis ekkor már kiadták a rendeletet, hogy aki tud valamit Jézus tartózkodási helyéről, jelentse, hogy elfoghassák őt.

Jn 11,45-57

Elmélkedés:

A főtanács üléséről tudósít az evangélium. A vallási vezetők elhatározzák Jézus halálát. A tanácskozást és a döntést két dolog előzte meg. Egyrészt Jézus azon kijelentései, amelyek szerint Ő az Isten Fia, másrészt Lázár feltámasztása. Mindkettő esetében megtalálhatjuk az evangélista megjegyzését, hogy tanítását hallva és a halott feltámasztását látva „sokan hittek Jézusban”. Ne gondoljuk azt, hogy a főtanács tagjai számára a halálos ítélet meghozatala volt az egyetlen lehetőség. Hiszen Jézus tanítását ők is többen személyesen hallották, s talán Lázár feltámasztásáról is nem csupán hallomásból értesültek, hanem egyesek ott is lehettek a történteknél. Tehát lehetőségük lett volna arra, hogy higgyenek! Higgyenek Jézus szavainak, és higgyenek tetteinek, a csodáknak és a halottak feltámasztásának! Ők mégsem a hit útját választják, hanem politikai síkra terelik a kérdést azzal, hogy Jézus a nép lázítójaként kezelik. Inkább Ő haljon meg egyedül, minthogy lázadás törjön ki, s a rómaiak az egész népet elpusztítsák egy lázadás leverésével. Jézus tanítását én is ismerem, s tudom, hogy szenvedésével és halálával mekkora áldozatot vállalt értem. Előttem is több lehetőség áll. Akarom-e a hit útját választani? 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is. Ámen.