Napi evangélium
2012. június 6. - Szerda

Abban az időben szadduceusok jöttek Jézushoz, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték Őt: „Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és gyermek nélkül hagyja hátra feleségét, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének. Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot. Akkor a második vette el az asszonyt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik is. Hasonlóképpen feleségül vette az asszonyt mind a hét, és nem hagytak utódot. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor – ha ugyan feltámadnak –, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek felesége volt!” 
Jézus azt felelte nekik: „Nyilván azért tévedtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát! Hiszen amikor a halottak feltámadnak, már nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e Mózes könyvében a csipkebokorról szóló résznél, hogy miként szólt Mózeshez Isten: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene?” Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok!”

Mk 12,18-27

Elmélkedés:

Miután Jézus ügyesen megfelelt az adófizetéssel kapcsolatos ravasz kérdésre, ellenfelei újabb rafinált kérdést tesznek fel neki a mai evangélium szerint. Ez a kérdés már nem gyakorlati jellegű, hanem inkább elméleti, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a valóságban is megtörtént az az eset, amit a szadduceusok kitaláltak az asszonyról és hét férjéről. A kérdés valójában nem az, hogy ki lesz az asszony férje a túlvilágon, hanem az, hogy van-e egyáltalán feltámadás? A szadduceusok ugyanis csak a Mózesnek tulajdonított könyveket fogadták el, amelyekben nem szerepelt kifejezetten a feltámadás. Izajás próféta könyvében, a zsoltárokban és a Dániel könyvében vannak utalások a feltámadásra, de ezeket a könyveket ők nem tartották mérvadónak. Jézus most arra használja ki a helyzetet, hogy a feltámadás mibenlétéről adjon tanítást. Olyan szentírási részlettel igazolja a feltámadás tanát, amelyet a kérdezők is elfogadnak. Isten Mózeshez intézett szavait idézi: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene”. Jézus ezzel rámutat arra, hogy a mózesi könyvek bennfoglaltan tartalmazzák a feltámadás tanítását. Napjainkban is fel lehet tenni a kérdést, hogy hiszünk-e a feltámadásban? De van ennél egy sokkal komolyabb és személyesebb kérdés: Hiszek-e Jézus feltámadásában? Ha hiszek Krisztus feltámadásában, akkor nincs okom kételkedni a feltámadásban és az én feltámadásomban sem. 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Uram, Te mindig jobban szerettél minket, mint saját magadat, s egyre ezt teszed ma is, amikor az Oltáriszentségben ételként adod magad nekünk. Te azt akarod, hogy bennünk is oly nagy legyen a kölcsönös szeretet, hogy a másikat mindig jobban szeressük, mint saját magunkat. Taníts meg arra, hogy szeretetemet tettekkel bizonyítsam, hogy testvéremért megtegyem mindazt a jót, amit megtehetek, imádkozzak érte, és minden kínálkozó alkalommal szolgáljam őt. Tégy felkészültté arra, hogy minden fenntartás nélkül elkötelezzem magam testvéreim szolgálatában, és életemet adjam értük. Add meg azt is, hogy mások elképzelése és akarata szerint is szolgálni tudjam őket szeretetből, mivel Te, drága Üdvözítőm, a Kereszten haldokolva erre tanítottál engem! Ámen.
(Szalézi Szent Ferenc)