Napi evangélium
2012. február 28. - Kedd

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok: 
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, 
szenteltessék meg a te neved; 
jöjjön el a te országod; 
legyen meg a te akaratod, 
amint a mennyben, úgy a földön is. 
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; 
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! 
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Mt 6,7-15

Elmélkedés:

Jézus arra bátorít, hogy Atyánknak szólítsuk Istent. A vallási élet forradalmi megújítása ez ahhoz az ószövetségi gyakorlathoz képest, hogy Isten Nevét egyáltalán nem szabadott kimondani. Jézus kifejezetten azt kéri, hogy baráti, gyermeki hangon szólítsuk meg Istent, aki figyel szavunkra. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy ne szószátyár módon vagy végtelenül hosszan mondjuk Istennek a magunkét, hanem röviden, őszintén tárjuk elé mindennapi gondjainkat. A sok beszéd már csak azért is felesleges, mert Isten jól tudja, hogy mire van szükségem, másrészt azért sem ajánlatos, mert könnyen megakadályozhatja, hogy Isten megszólaljon, s meghalljam csendes szavát szívünk mélyén. Az ima személyes kapcsolatot teremt Istennel, akinek éppen az a szándéka, hogy közösségre lépjen velem. Vajon keresem-e az Istennel való kapcsolatot a rendszeres ima által? 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Krisztusunk, aki Cirenei Simont arra méltattad, hogy vigye a keresztedet, fogadj minket is kereszted alá, fogadj oda minden embert, és ajándékozz meg mindenkit a készséges engedelmesség kegyelmével. Add, hogy el ne fordítsuk tekintetünket azoktól, akikre ránehezedik a betegség, a magány, az éhezés, az igazságtalanság keresztje. Add, hogy egymás terhét hordozva a kereszt Evangéliumának tanúivá váljunk, a Te tanúiddá, aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen. 
(Boldog II. János Pál pápa)