Napi evangélium
2012. december 4. – Kedd

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”

Lk 10,21-24

Elmélkedés:

Az új beszédstílus után új látásmód keresésére ösztönöznek bennünket Jézus szavai a mai napon: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta” (Lk 10,23-24). A láthatatlan, rejtőzködő Isten meg akarja magát mutatni nekünk. Ezért jön el közénk látható, emberi testben, születik meg gyermekként. Egykori kortársai közül sokan találkozhattak vele személyesen, láthatták őt szemtől szemben. Láthatták gyermekként, majd később felnőtt férfiként, amikor nyilvános helyeken tanította az embereket. Láthatták cselekedeteit, csodáit, amelyek istenségéről tanúskodtak. Ez a látás azonban nem volt elég mindenki számára ahhoz, hogy Jézusban felismerje az Isten Fiát. Szavaiban nem mindenki hallotta meg az üdvösségre vezető isteni igazságot. Csodáiban nem ismerte fel mindenki az isteni jeleket. Gyógyításaiban nem látta meg minden ember az isteni irgalom jelenlétét. 
Akik azonban megkapták a hit ajándékát, főként egyszerű emberek, másként tekintettek Jézusra. Szemükről lehullott a hitetlenség homálya. Meglátták, hogy nem egy közülük való ember jár-kel közöttük, aki csupán szemüket akarja elkápráztatni emberileg megmagyarázhatatlan cselekedetekkel, hanem Isten jött el a világba, hogy láthatóvá tegye jóságát és szeretetét az emberek között. Valóban boldogok voltak ők, akik testi szemükkel láthatták Jézust és a hit által láthatták személyében a közénk jött Istent. Ha igaz hit él szívünkben, az Isten-látás élménye vár ránk karácsony ünnepén. 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Jézus, reményünk! Téged követve azt választjuk, hogy szívünk mélyéből szeretünk. Te az Evangélium örömét adod nekünk, bármily kicsinynek érezzük is azt. És mégis, mikor ellentmondások támadják meg lelkünket, add nekünk, hogy Rád bízhassuk magunkat, ó Krisztus, és mi igyekszünk megosztani Veled mindazt, ami az életben ránk nehezedik. Ámen.