Napi evangélium
2012. december 14. – Péntek

Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!” Az Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”

Mt 11,16-19

Elmélkedés:

A szentírástudósok vélekedése szerint talán egy korabeli gyermekjáték mondókáját idézhette Jézus ezekkel a szavakkal: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok” (Mt 11,17). A talányos kijelentés egyaránt vonatkozhat Keresztelő Szent Jánosra és Jézusra is, illetve az ő küldetésük eredményére. Keresztelő Szent János a prófétákra jellemző határozottsággal és keménységgel lépett fel. Feladata az volt, hogy a Messiás előhírnökeként bűnbánatot hirdessen. Sokan hallgattak rá, de akadtak olyanok is, akik szívük keménysége miatt nem ismerték fel személyében az Isten emberét és nem fogadták el, hogy általa Isten figyelmezteti őket. Mondhatjuk, hogy ők voltak azok, akiket nem lehetett könnyekre, a bűnbánat könnyeire fakasztani. 
Jézus is átélte a hasonló eredménytelenséget. Hajlamosak vagyunk rá, hogy csak a tanítását szívesen hallgató tömegeket vegyük észre az evangéliumi leírásokban, de valójában ezek a beszámolók nem hallgatnak arról sem, hogy voltak olyanok is, akik elutasították Jézus személyét és nem fogadták el tanítását. 
Kortársait Jézus azokhoz a korábbi nemzedékekhez hasonlítja, akik elutasították a prófétákat, és kételkedve fogadták mindazt, amit általuk Isten üzent az ő népének. Az ő szava, beszédstílusa sokkal szelídebb volt a próféták és Keresztelő János szavainál. Tanítása igazi örömhírként hangzott, de mégsem fogadta el mindenki ezt a szabadságot hozó, a lelket felemelő tanítást. Vajon a mi nemzedékünk hogyan fogadná őt? Vajon én hogyan fogadnám őt? Az nem járható út, hogy semmi sem tetszik és semmit nem tekintek életet irányító igazságnak. Az nem járható út, hogy semmilyen isteni jelet nem fogadok el. Az nem járható út, hogy senkinek a személyében nem ismerem fel az Isten küldöttét. 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Urunk, küldj ma is követeket hozzánk, akik utadat előkészítik, akik igédet hirdetik, miként János, a Keresztelő tette. Küldj ma is követeket hozzánk, akik készek arra, hogy háttérben legyenek, hogy Te, Urunk, bennünk növekedjél. Küldj ma is követeket hozzánk, akik Érted és nem önmagukért élnek. Adj bocsánatot és új kegyelmet, hogy szolgálhassunk Neked, és előkészíthessük számodra az utat az emberek között, hogy megvalósulhasson a Te Országod. Ámen.