Napi evangélium
2012. augusztus 15. – Szerda, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” 
Mária megszólalt: 
„Magasztalja lelkem az Urat, 
és szívem ujjong megváltó Istenemben! 
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, 
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. 
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! 
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik Őt. 
Nagyszerű dolgot tett karja ereje, 
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. 
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, 
és felmagasztalta az alázatosakat. 
Az éhezőket elhalmozta minden jóval, 
de a gazdagokat elküldte üres kézzel. 
Felkarolta gyermekét, Izraelt, 
megemlékezve irgalmasságáról, 
amint atyáinknak megígérte: 
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!” 
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.

Lk 1,39-56

Elmélkedés:

Mennyei dicsőség 
XII. Piusz pápa az 1950. november 1-én közzétett, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli rendelkezésében a következőképpen fogalmazta meg a mai ünnep titkát, Szűz Mária mennybevételének hittételét: „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe”. E megfogalmazás szerint Jézus Édesanyjának megdicsőüléséről abban az értelemben beszélhetünk, hogy nem a maga emberi erejéből jutott el a mennyországba, hanem Isten közreműködésének köszönhetően. Ez az isteni megdicsőítés azonban mégsem független Mária életétől, hiszen annak köszönhető, hogy a názáreti leány hittel elfogadta, és hűséggel teljesítette azt a küldetést és feladatot, amit a Mindenható Isten megváltó tervében rábízott, tehát az ő közreműködésének is köszönhető. 
Mi az előzménye Mária mennybevételének? Az Ő emberi élete, amely minden pillanatban Isten akaratát kereste és teljesítette. Nem földre szállt angyal Ő, hanem ember, mint mi. Emberként született a világra, és élte életét. A mennyei megdicsőülés azért érte, mert a Megváltó Anyjaként élt, és Isten nem engedte, hogy testét romlás érje. 
Az elmúlt napokban és hetekben bizonyára sokan figyelemmel kísérték az olimpiai közvetítéseket. Amikor valaki a legjobbnak bizonyult egy-egy sportágban, aranyéremmel jutalmazták. Ő állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Az ő tiszteletére hangzott el országának himnusza. Az egész világ őrá figyelt. Láthatóan óriási öröm töltöttel a győzteseket. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez igazi megdicsőülés volt a legkiválóbb versenyző számára. Ezekben a percekben talán nem is szoktunk arra gondolni, hogy mennyi munka, évekig tartó edzés van egy-egy kimagasló teljesítmény mögött. Mert az aranyérmet és az azzal járó dicsőséget nem adják ingyen. A győztesnek nem csupán ellenfeleit kellett legyőznie, hanem oly sokszor kellet győzedelmeskednie önmagán, felülemelkednie fáradtságán a felkészülés hosszú ideje alatt, túllépni kudarcain, amikor valami nem sikerült jól. Mindezek hozzá tartoznak a sikerhez, a győzelemhez. 
Mária mennybevétele szintén győzelem. Ő áll ma előttünk, akinek életpéldája ösztönöz bennünket, hogy mi is a menny felé törekedjünk. Egy-egy sportoló sikerét látva sok gyermeknek megfordul a fejében, hogy ő is kipróbálja azt a sportágat, s talán egyszer ő is bajnok legyen. Mária sikerét, megdicsőülését, mennybe jutását látva, bennünk, Isten gyermekeiben is felébred a gondolat, hogy Őt utánozzuk, Hozzá hasonlóan a menny felé törekedjünk, és ugyanazt a sikert elérjük. 
Miben kell Őt követnünk? Hogyan éljünk? A mennybe felvett Boldogasszony élete megadja nekünk a választ. Állítsuk egész életünket Isten szolgálatába! Az angyali üdvözlet alkalmával, amikor Mária megismerte Isten vele kapcsolatos tervét, akkor teljes személyiségével, értelmével és akaratával igent mondott erre a tervre: „Az Úr szolgálója vagyok, történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38). Keressük Isten velünk kapcsolatos tervét, és ha megtudtuk, éljünk ebben a hivatásban! Éljünk szeretetben, szeretetközösségben Jézussal, ahogyan Mária is élt! És ne veszítsük kedvünket, ha életünk során kudarcok, nehézségek érnek minket, hiszen neki is kijutott a gondból. 
Isten meghív bennünket az örök életre. Törekedjünk rá, hogy Jézus Édesanyjához hasonlóan mi is elnyerhessük a győzteseknek járó hervadhatatlan koszorút! Minden evilági, földi dicsőségnél többet ér, ha elnyerjük a mennyei dicsőséget, az örök életet. 
© Horváth István Sándor

Imádság: 
Szűz Mária, égi Anyám, ó hallgasd meg az én imám, Hozzád szólok Benned bízva, szomorúak nagy vigasza. Sok bánat a földi éltem, segíts nekem elviselnem. Nyújtsd ki mennyből Szent Kezedet, segíts vinni keresztemet. Kérjed értem Szent Fiadat, tudom jól, hogy Terád hallgat. Hogy majd az Ő Szent Nevében köszönthetlek fönt az égben. Ó hallgasd meg kérésemet, hogy dicsérjem Szent Nevedet. És fogadd el az én imám, Szűz Mária, Édesanyám. Ámen.