Napi evangélium
2011. szeptember 24. – Szombat, Szent Gellért püspök és vértanú
Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Mt 10,28-33
Elmélkedés:
Az alaptalan és a helyes félelemről olvasunk az evangéliumban. Az emberi félelmeket mindig ellensúlyozza az Istenbe vetett bizalom és a hit. Amikor a feltámadt Jézus megjelenik, első szavaival mindannyiszor meg akarja szüntetni a tanítványok félelmét, amely azonnal el is múlik, ha a hit szemével felismerik Őt. A feltámadt Jézusban és a feltámadásban hívő embereknek a szenvedésektől, sőt még a haláltól sem kell félniük, hiszen sorsuk ugyanúgy az örök életre való feltámadás lesz, miként Krisztusé is, aki önként vállalta a szenvedéseket, és húsvéti feltámadásával örökre legyőzte a halált. Nincs okunk félelemre, ha hisszük, hogy Krisztussal mi is feltámadunk az örök boldogságra.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a Bölcsességed ragyogó világát, hogy fényre gyúl mind, hogy Téged követ, szolgál Neked újítva tisztaságát. Napkelte hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz be, hogy ez a Nap ragyogjon benn örökre, hogy Érted égő tüzet sose veszt. Uram, ragyogtasd ránk a Te napod, amely nem ismerhet sosem alkonyatot. Ámen.
(Szent Efrém)
Kommentáld!