Napi evangélium
2011. szeptember 19. – Hétfő
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18
Elmélkedés:
A magvetőről szóló beszédet követik a mai rövid jézusi mondások, amelyeknek az a mondanivalója, hogy nem elég csupán hallgatni Isten tanítását, hanem úgy kell arra tekinteni, mint világosságra, amely fényt hoz az ember életébe. Ha valaki nem ismeri fel az isteni szó minden embert megvilágosító erejét vagy nem érti meg azt, hogy ezt tovább kell adnia másoknak, akkor az egészet elveszítheti.
Ez a továbbadás nem olyan, ahogyan négyévente a sportolók egymásnak átnyújtják az olimpiai lángot, miután vitték egy darabon, s többé már nem az övék, hanem olyan, ahogyan adventben továbbadjuk másoknak a betlehemi lángot, de az otthonunkban továbbra is égve marad. Adjuk tovább a világosság szavát!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ha tanítás, prédikálás a te dolgod, előbb buzgón tanulj, mindent megtegyél: munkálkodj ügyesen Isten szerint. Úgy hirdesd az igét, hogy előbb te azt megéld! Ha nem teszed, a nép azt látja! A szavával ezt hirdeti, életében amazt teszi! Szavad bizony gúnyt, nevetést kelt közöttük, nép fejet ráz, megvet: s igéd légbe zendült.
(Borromei Szent Károly)
Kommentáld!