Napi evangélium
2011. november 18. - Péntek
Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.” Ott tanított azután mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48
Elmélkedés:
Jézusról egyáltalán nem mondható, hogy csupán a szavak embere volt, hiszen cselekedeteivel és csodáival bizonyította Isten Országának eljövetelét. Ma mégis úgy áll előttünk, aki beszél, pontosabban tanít. Tanításának célja, hogy hirdesse az Ország örömhírét. A fogadtatás egészen különböző. Bár a vezetők ellenséges füllel hallgatják és az életére törnek, a nép „odaadó figyelemmel” és elragadtatva hallgatta szavait. E lelkesedés titka az lehet, amit Ő maga többször is egészen világosan elmond, hogy tudniillik nem a maga tanítását hirdeti az embereknek, hanem azt mondja el, amit a mennyei Atyától hallott, s amit az Atya rábíz. Az emberek megérzik, hogy e tanítás több, mint emberi szó. Jézus által maga Isten szól az emberhez, hozzánk. Ne maradjon eredménytelen a szívünkhöz szóló igazság!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk Téged, amely mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok színről színre jutnak és dicsérnek Téged. Ámen.
Kommentáld!