Napi evangélium
2011. március 3. - Csütörtök
Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és a nagy
tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia,
Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik,
elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Többen
szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: „Dávid
fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak:
„Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament
Jézushoz. Jézus megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak ezt
Felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a
hited megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és
követte Őt az úton.
Mk 10,46-52
Elmélkedés:
A jerikói vak Jézus segítségét kéri, s minden bizonnyal hisz abban,
hogy az Úr segít majd rajta. Úgy tűnik, hogy azokban, akik csendre és
hallgatásra intik, nincs sem együttérzés a beteg iránt, s talán hit
sem, hogy Jézus csodát tud tenni ezzel az emberrel. Oktalanságukban
akadályozzák a gyógyulni vágyó embert, akinek ez élete nagy esélye. Ő
fel is ismeri a lehetőséget, ezért nem hagyja, hogy elhallgattassák,
hanem még hangosabban kiált, hogy Jézus meghallja segélykiáltását.
Mivel Dávid fiának, azaz Messiásnak szólítja Jézust, ezért Ő azonnal
felismeri hitét. A csoda megváltoztatja életét. Megszabadul testi
betegségétől és Jézus követője lesz.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, mindenható Atyánk, engedd
összes gyermekednek megtapasztalni, hogy úton vannak Feléd, az ember
végső célja felé, s hogy van kísérőjük, aki jót akar nekik: Mária, a
tiszta szeretet képe, akit eleve arra választottál, hogy Krisztus Anyja
és az Egyház Anyja legyen.
Dicsérünk Téged, Atyánk, mindörökké! Neked, aki az élet Atyja,
kezdet nélküli Forrás, a legfőbb Jó és örök Világosság vagy, a Fiúval
és a Szentlélekkel együtt legyen tisztelet és dicsőség, dicséret és
hála mindörökkön örökké! Ámen.
(II. János Pál pápa)
Kommentáld!