Napi evangélium

2011. március 29. - Kedd

Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”

Mt 18,21-35

Elmélkedés:

A mai örömhírben egy példát hallottunk az irgalmasságról, pontosabban a király irgalmáról és szolgája irgalmatlanságáról. A gonosz szolga, akinek rendkívül nagy összegű tartozását elengedte a király, egy egészen jelentéktelen összeget követel vissza társától. Miután a király tudomást szerez irgalmatlanságáról, megbünteti őt.
A példabeszéd azt tanítja nekünk, hogy Isten végtelenül irgalmas hozzánk, minden bűnünket eltörli, ha bűnbánatot tartunk, de ha nem utánozzuk Őt az irgalom gyakorlásában, akkor megbünteti igazságtalanságainkat.
Amikor Jézus az irgalmasságról tanít, mindig nagyon gyakorlati a beszéde. Gondoljunk csak – a mai evangélium mellett – Lukács evangéliumában a tékozló fiúról, az elveszett bárányról vagy az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédekre. Ez a gyakorlatiasság arra figyelmeztet bennünket, hogy az irgalmasság nem maradhat csupán egy érzés bennünk, hanem konkrét cselekedetekben kell megnyilvánulnia. Ahogyan Isten irgalmát is konkrét módon tapasztalhatjuk meg, amikor a szentgyónásban megbocsátja bűneinket, ugyanígy, a mi megbocsátásunk is öltsön egészen konkrét formát, amikor embertársainkhoz irgalmasok vagyunk!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Mindenható örök Isten, Mennyei Atyánk, tekints végtelen irgalmasságoddal nyomorúságunkra, szegénységünkre és szükségünkre!
Könyörülj minden keresztény hívőn, hiszen egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus önként a bűnösök kezébe adta magát, s a Szent Keresztfán Vérét hullatta értünk!