Napi evangélium

2011. március 20. - Nagyböjt 2. vasárnapja

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és (ennek) testvérét Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, felállítok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította be őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!” Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!”

Mt 17,1-9

Elmélkedés:

A hegy gyönyörű
A világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest közelében több olyan hegy is található, amelyek meghódítása komoly kihívást jelent még a legfelkészültebb hegymászók számára is. Néhány évvel ezelőtt két, mindenre elszánt orosz hegymászónak mások kudarcba fulladt próbálkozásai után mégiscsak sikerült feljutnia az egyik ilyen megmászhatatlannak tartott hegyre. Egyikük utólag így nyilatkozott az út élményéről: „A hegy gyönyörű és meglepetésekkel teli. Az utolsó szakaszon állóképességünk és akaratunk legvégső határáig jutottunk. Most már jól vagyunk és élünk!”
Egy másik gyönyörű és meglepetésekkel teli hegycsúcsra hívja Jézus a mai evangéliumban a három kiválasztott apostolt és minket is. Az élmény felejthetetlen volt az apostolok számára, de mivel Jézus határozottan megtiltotta nekik, ezért a hegyről leérvén nem nyilatkoztak senkinek a fent szerzett tapasztalatukról. Pedig biztosan lett volna mit mondaniuk, de ők megtartották a parancsot és Jézus feltámadásáig nem beszéltek róla senkinek. Jézus színeváltozása az Ő életének és nyilvános működése időszakának egyik központi eseménye. Az egyházi év során augusztus 6-án külön ünnepe van Urunk színeváltozásának, de nagyböjt második vasárnapján is ezzel a történettel találkozunk mindig. Mi a színeváltozás tartalma, lényege és mondanivalója számunkra most, nagyböjtben?
Jézus színeváltozása azt jelenti, hogy még a feltámadása előtt emberi testében megnyilvánult az Ő isteni dicsősége, amelyet szemlélhettek, megtapasztalhattak az apostolok. Az esemény tehát előrevetíti a feltámadást, amelyben a maga teljességében ragyog majd fel Jézus isteni dicsősége, de már nem földi, hanem megdicsőült, átváltozott, feltámadt testében. A történet fontos eleme a mennyei Atya szózata, amely a mi Urunk keresztségéhez hasonlóan most is tanúságtétel arról, hogy Jézus az Atya szeretett Fia. Mind a keresztségkor, mind a színeváltozáskor a mennyei Atya tanúságot tesz, de legfőképpen a halálból való feltámasztásban, mint az Atya cselekedetében nyilvánul meg, hogy Jézust Fiának tekinti.
A színeváltozás eseménye bepillantást engedett az apostoloknak a Jézusra váró dicsőségbe. Ez az élmény, ez a tapasztalat erősíti meg őket akkor, amikor mesterük szenvedését és halálát látják. Talán éppen eme tapasztalat miatt él bennük a remény Jézus halála után is. Nem zárult még le minden, Isten csodálatos meglepetéseket tartogat még számukra, amely aztán a húsvéti feltámadáskor be is bizonyosodik. A nagyböjti időszak kiszólít bennünket a hétköznapokból, a megszokottságból, és új lelki élmények lehetőségét kínálja számunkra. De nem elegendő, ha Jézus átváltozását szemléljük, nekünk is változnunk kell. A lelki újjászületésnek két szakasza van. Az első annak beismerése, hogy bűnösök vagyunk, és szükségünk van Isten segítségére ahhoz, hogy megszabaduljunk a bűntől. A második az isteni megváltás elfogadása, befogadása. Ha a nagyböjti időszakot a bűnbánatra, a bűnbevallásra a szentgyónásra használjuk, akkor a böjti időszak végén jobban megértjük és elfogadhatjuk Jézus megváltó halálát. Jézus halálának és feltámadásának titka összetartozik. Legyünk együtt vele a szenvedés napjaiban, hogy feltámadásának is részesei lehessünk!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Urunk, Jézus, Te egykor a kiválasztott apostoloknak megmutattad isteni dicsőségedet. Mutasd meg most nekünk is, hogy életünk nehéz óráiban, a szenvedések és a betegség közepette új erőt nyerjünk a kereszthordozáshoz. Mutasd meg számunkra, hogy milyen sors, milyen dicsőség vár ránk a feltámadást követően, ha kitartunk veled a szenvedésben. Segíts bennünket az üdvösség útján! Ámen.