Napi evangélium

2011. május 3. – Kedd, Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek Őt, és látjátok.” Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek! Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd Nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, Ha pedig tőlem kértek valamit a Nevemben, azt is teljesítem.”

Jn 14,6-14

Elmélkedés:

Szent János evangéliumának 12. fejezetében arról olvashatunk, hogy görög zarándokok érkeznek Jeruzsálembe, akik ezzel a kéréssel fordulnak Fülöp apostolhoz: „Látni szeretnénk Jézust” (Jn 12,21). Ma pedig azt a részt olvastuk, amikor maga Fülöp fordul Jézushoz egy hasonló kéréssel: „Mutasd meg nekünk az Atyát!” (Jn 14,8).
A görögök bizonyára csak nagyon keveset hallottak Jézusról, s valószínű, hogy inkább Jézus csodáinak vagy más különleges tetteinek híre juthatott el hozzájuk, és nem a tanítása. Isten megismerésének első lépése az, hogy Jézushoz fordulunk, megismerkedünk személyével és életével, hallgatjuk tanítását, olvassuk örömhírét. Ezt a tanítást hallgatva második lépésként észrevesszük, hogy a mennyei Atyáról és Isten Országáról szól hozzánk. Jézusnak ugyanis az a küldetése, hogy megismertesse az Atyát a világban az emberekkel. Amikor már megismerkedtünk vele, amikor már tanítványai vagyunk, akkor Fülöphöz hasonlóan, már mi is az Atyára leszünk kíváncsiak, és Őt szeretnénk látni. Keressük Jézust, mert csak Ő tudja megmutatni nekünk a mennyei Atyát. Krisztus szenvedő arcán keresztül mutatkozik meg számunkra az Atya irántunk való végtelen szeretete. A feltámadt Krisztus arcán keresztül az Atya irgalmas arca tekint ránk.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Fogadd szívesen Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak Neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy.
Ezzel fordulok Hozzád, és szeretnék Hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát Neked és dicsőítsen Téged. Ámen.