Napi evangélium
2011. május 19. – Csütörtök
Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt
hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál,
sem a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így
is cselekedtek. Nem mindnyájatokról mondom ezt. Ismerem azokat, akiket
választottam. De be kell teljesednie az írásnak: „Akivel megosztottam
kenyeremet, sarkát emelte ellenem.” Előre megmondom, mielőtt
megtörténnék, hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok.
Bizony, bizony, mondom nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem
fogad be; aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem.”
Jn 13,16-20
Elmélkedés:
Jézus szolgálni jön erre a világra. A nagycsütörtöki utolsó vacsorán az
apostolok lábát megmosó Jézus tanúságot tesz arról, hogy az embereket
akarja szolgálni, majd másnap, nagypénteken, amikor engedelmesen
vállalja a kereszthalált, a mennyei Atya szolgájának bizonyul. Mindkét
cselekedet esetében azt kell mondanunk, hogy nem csupán jelképes
tettekről van. Az Úr azt kéri tőlünk, hogy ugyanezt tegyük. Szolgáljuk
embertársainkat és életünket állítsuk Isten szolgálatába. De nem két,
különböző dologról van itt szó, hanem arról, hogy az embereket
szolgálva Istennek szolgálunk. Így volt ez Jézus megváltó halálakor, és
ez történik akkor is, amikor Jézus szolgálatát folytatom.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó, Mária, irgalmasság Anyja, tekints
mindannyiunkra, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse, hogy az
ember le ne tévedjen a jó útjáról, el ne veszítse bűntudatát,
gyarapodjék reménye Istenben, aki gazdag az irgalomban, szabadon tegye
jó cselekedeteit, melyeket Ő előre elrendelt, és így egész életével
Isten dicsőségének dicsérete legyen.
Ámen.
(Boldog II. János Pál pápa)
Kommentáld!