Napi evangélium

2011. május 1. – Húsvét 2. vasárnapja, Az Isteni Irgalmasság vasárnapja

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!” Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.

Jn 20,19-31

Elmélkedés:

26 év 5 hónap 17 nap
2005. április 8-án személyesen is ott lehettem Rómában, a Szent Péter téren II. János Pál pápa temetési szertartásán. A hatalmas kivetítőkön gyakran mutatták, amint az elhunyt pápa koporsójára helyezett evangéliumos könyvet lapozza a szél. Talán a friss, római, tavaszi szél vagy a Szentlélek olykor titokzatosan, máskor egészen nyilvánvalóan működő szele, mígnem egy hevesebb fuvallat becsukta az evangéliumos könyvet, amely ennek köszönhetően éppen úgy feküdt a pápa szíve felett, ahogyan sok szentet is ábrázolni szoktak evangéliummal a szíve felett. Sokan talán csak a szél játékának tartották ezt, de minden bizonnyal a Szentlélek csodálatos, előre mutató jele lehetett: aki itt nyugszik valóban szent életet élt. Sok ember meggyőződése volt ez már akkoriban, s nem túlzás azt állítani, hogy a lengyel származású pápa az életszentség hírében hunyt el. A halála felé közeledő pápáról, látván az ő tevékenységét és a szenvedések türelmes elviselését, időnként elhangzottak ilyen jellegű megnyilvánulások, a temetési szertartás során pedig fiatalok csoportjai hatalmas, „Santo subito!”, azaz „Azonnal szent!” feliratú transzparenseken fejezték ki, hogy miként gondolkoznak pápájukról, miközben több ezres tömeg kiáltotta hangosan ugyanezt, mintegy kérve II. János Pál boldoggá avatását.
Ez a kérés teljesül a mai napon az egész Egyház és mindannyiunk örömére. Ma, 2011. május 1-jén, az általa bevezetett Isteni Irgalmasság ünnepén Rómában boldoggá avatják II. János Pál pápát, amely esemény jelentős állomás a szentté avatás felé vezető úton. Egy vasárnapi prédikáció keretében aligha lehetne összefoglalni a 26 év 5 hónap és 17 napig tartó pápasága és 85 esztendeig tartó élete eseményeit, de arra sem volna elég az idő, hogy tanításának legfontosabb elemeit legalább címszavakban felsoroljuk. Néhány dolgot említsünk meg mégis! Karol Wojtyla a lengyelországi Wadowice-ben született 1920. május 18-án. 1946-ban szentelték pappá, majd 1958-ban püspökké. 1964-ben krakkói érsek lett. 1978. október 16-án választották meg pápának, s ekkor vette fel a II. János Pál nevet. 104 lelkipásztori útja során a világ 129 országában 617 helyen járt, Olaszországon belül pedig 146 apostoli látogatást tett. 1991-ben és 1996-ban Magyarországon is járt, s ekkor sokan személyesen is részt vehettünk szentmiséjén. Fáradhatatlanul járta a világot, hogy legfőbb pásztori küldetését teljesítve megerősítse az embereket a hitben, s ezen munkájában csupán rövid időre törhette meg az 1981. május 13-án ellene elkövetett merénylet. Szólt a fiatalokhoz és az idősekhez, kiállt a gyermekek és a családok, valamint az élet védelmében. Bátorította hivatásuk teljesítésében a püspököket, a papokat és szerzeteseket. Őszinte és hiteles hangon szólt a betegekhez és a szenvedőkhöz, mint aki korának előrehaladtával maga is egyre jobban érezte vállára nehezedni a betegség keresztjét.
Tanításából vagy inkább lelkületéből mindössze két dolgot szeretnék megemlíteni éppen mai aktualitásuk miatt. Ma, május első vasárnapján az édesanyákat köszönjük, s valamennyien kifejezzük szeretetünket édesanyánk felé. II. János Pál pápa különös szeretetet tanúsított Jézus édesanyja, Szűz Mária felé, s arra tanított minket, hogy benne égi Édesanyánkat tiszteljük. A fatimai jelenések évfordulóján ellene elkövetett merényletet után többször megemlítette, hogy Mária térítette el a lövedéket, hogy az ne legyen számára halálos, s felépülését követően a pápa Fatimába zarándokolt, hogy kifejezze háláját, köszönetét a Szent Szűz iránt. Pápai jelmondata: Totus tuus, azaz „Egészen a Tiéd” is azt fejezte ki, hogy Máriának ajánlja életét.
Ma, az Isteni Irgalmasság ünnepén, amelyet az ő kezdeményezésére tartunk meg a húsvétot követő vasárnapon, szintén érdemes megemlíteni, hogy meggyőzően hirdette a bocsánatot. Tudott bocsánatot kérni. A vétkesek helyett is bocsánatot kért például a nők ellen elkövetett igazságtalanságokért, egyes keresztények hallgatásáért a zsidóüldözések idején, a kereszténység szétszakadásához vezető bűnökért, a hitterjesztés során elkövetett türelmetlenségekért és helytelen módszerekért, az Egyház és az egyházi személyek által elkövetett igazságtalanságokért. És tudott megbocsátani is, amelynek egyik legszebb példája az volt, amikor a börtönben meglátogatta merénylőjét és megbocsátott neki. Ő, aki tehát egyaránt tudott bocsánatot kérni és megbocsátani, hitelesen bátorított minket, hogy forduljunk bizalommal az irgalomban gazdag Isten felé, aki mindenkor kész megbocsátani nekünk.
II. János Pál pápa boldoggá avatása azt jelenti, hogy az Egyház ünnepélyes formában hivatalosan is elismeri az ő életszentségét, engedélyezi nyilvános tiszteletét és példaképként állítja őt elénk. Életszentségének titkát sok mindenben kereshetjük. Én az imádkozásában vélem felfedezni. Képen villannak fel előttem, ahogyan elmélyülten imádkozik vagy a keresztúti imádság során elmélkedik. Istenre figyelt. Az imádságban is és bizonyára minden más cselekedetében is. Tanuljuk meg tőle az Istenre figyelést!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Istenünk, Te Boldog II. János Pál pápát meghívtad követésedre, és ő egész életét Neked ajánlotta. Téged szolgált papként, püspökként és az Egyház legfőbb pásztoraként. Hivatásának tekintette, hogy Krisztushoz vezessen minket, erősítsen minket a keresztény hitben, és hirdesse számunkra és minden ember számára az evangéliumot. Istenünk, hálát adunk Neked II. János Pál pápáért, és kérünk, hogy segíts minket az életszentség útján haladni!Ámen.