Napi evangélium

2011. július 15. - Péntek

Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt tanítványaival együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat, és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: „Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!” Jézus erre megkérdezte: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent a mondás: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!”, akkor sohasem ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is.”

Mt 12,1-8

Elmélkedés:

A mai evangéliumban Jézus szembekerül a farizeusokkal, mivel tanítványai olyat tesznek, amit a törvények szerint e napon nem volna szabad. Az Ószövetség valójában egy nagyon egyszerű parancsot tartalmaz a szombatra vonatkozóan, amely szerint ezt a napot Istennek kell szentelni, nem szabad dolgozni és pihenni kell, mert a teremtést követően Isten is e napon pihent meg (vö.: Kiv 20,8-11 és MTörv 5,12-15). Ezt az egyszerű szabályt a rabbik meglehetősen kibővítették azzal, hogy 39 különböző tiltott munkát határoztak meg, amelyeket nem volt szabad végezni, köztük az aratást is.
A törvényi szabályozás túlzását követve a farizeusok ebben a konkrét esetben a kalászok eszegetését is aratásnak minősítették, amellyel az volt a céljuk, hogy elítéljék Jézus tanítványainak cselekedetét, s egyúttal Mesterüket is, aki ezt megengedte nekik.
Jézus nem a szombat megszentelése ellen beszél, hanem a farizeusi túlszabályozást ítéli rossznak. Ugyanakkor Jézus kifejezi, hogy a heti pihenőnapnak a megtartása, a szombat megszentelése nem merülhet ki az áldozatbemutatással, hanem e mellé az irgalmasság gyakorlásának kell párosulnia.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ima papi hivatásokért
Jézus, Urunk, Te azt mondottad, kérjétek az aratás Urát, hogy munkásokat küldjön földjébe. Esedezve kérünk, szaporítsd országunkban a papi hivatásokat, Te, ki annyira óhajtod, hogy isteni Szíved szeretetének és irgalmasságainak hullámai eláradjanak a lelkeken, add kegyesen, hogy hívásodat a társadalom minden osztályában meghallják. A munkás és birtokos fia egyaránt. Mind a kettőnek szüksége van. Adj, kérünk, nagylelkű és áldozatkész papokat, imádságos és áldozatos eucharisztikus életeddel a legbensőbben egyesülve, hogy tevékenységükkel Isten dicsőíttessék, lelkeket mentsünk és hazánkat megújítsuk. Ezért kérünk Téged, óh Jézus, örök pap a Te szentséges Anyád, a Papok Királynéjának közbenjárására. Ámen.