Napi evangélium

2011. január 4. - Kedd

Egy alkalommal Jézus nagy tömeget látott maga előtt. Megesett a szíve az embereken, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért sok mindenre kezdte őket tanítani. Későre járt már az idő, amikor odaléptek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: „A vidék elhagyatott, az idő is eljárt. Bocsásd el őket, hogy a környékbeli tanyákra és falvakba mehessenek, és ennivalót vegyenek maguknak!” Jézus azonban így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Azok megjegyezték: „Talán menjünk kenyeret venni kétszáz dénárért, hogy elláthassuk őket?” Erre Jézus megkérdezte: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzetek csak körül!” Körülnéztek, és jelentették: „Öt kenyerünk és két halunk.” Ekkor meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsék le mindnyájukat a zöld gyepre. Le is telepedtek százas és ötvenes csoportokban. Jézus ezután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Majd megtörte a kenyereket, és tanítványainak adta, hogy osszák ki. A két halat is szétosztotta valamennyiük között. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, sőt még tizenkét kosarat szedtek tele a kenyér és a hal maradékából; pedig ötezer férfi evett a kenyérből.

Mk 6,34-44

Elmélkedés:

Az öt kenyér és a két hal megszaporításával Jézus sok ezer embert jóllakat. Nincs okunk azt feltételezni, hogy e kevés eledel nélkül ne tudott volna ugyanilyen csodát tenni. Ő azonban fel akarta használni azt, amit az ember átenged neki, bármennyire legyen az kevés. S Isten áldásával e megsokasított kevés is elegendőnek bizonyul. Sokszor talán éppen arra hivatkozva mulasztjuk el a segítségnyújtást, hogy oly keveset tudunk csak nyújtani, ami a rászorulónak nem nyújthat valódi segítséget. De mégis meg kell tennünk ezt a keveset is, hiszen Isten képes megsokszorozni jószándékból fakadó adományainkat. Az isteni nagylelkűség megtapasztalása indítson minket arra, hogy mi is legyünk nagylelkűek és önzetlenek!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Taníts, Uram, elfogadni a békességre vezető út melletti nehézségeket. Úgy venni ezt a bűnös világot, ahogy Jézus tette, és nem úgy, ahogy én tenném. Bízni abban, hogy Ő mindent jóra fordít, ha elfogadom az Ő akaratát és valóban boldog legyek ebben az életben, főleg pedig boldog lehessek majd Vele az örök életben. Ámen.