Napi evangélium
2011. január 26. – Szerda, Szent Timóteus és Szent Titusz püspökök
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.
Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek!
Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek
magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se
köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
„Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti
békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban,
és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga
bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen
látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a
betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”
Lk 10,1-9
Elmélkedés:
Szent Pál apostol két hűséges segítőjének és az igehirdetésében
társainak, Szent Timóteusnak és Szent Titusznak az emléknapja van a mai
napon, akik Efezus, illetve Kréta püspökei voltak.
A szentírás egyik legszebb buzdítása az, amikor Szent Pál apostol
a bizonyára nagyon szerény vagy csak bátortalan Timóteusnak a
következőket írja: „éleszd fel magadban az Isten kegyelmét (2Tim 1,6).
Ez az intelem mindannyiunknak szól, akiket időnként elfog a félelem, a
bizonytalanság és akik időnként elbizonytalanodunk. Élesszük fel
magunkban az isteni kegyelmet, amelyet megkaptunk és amelynek a
segítségével újra bátran az evangélium hirdetésének szolgálatába
állítjuk életünket, hiszen ez a hivatásunk! Élesszük fel a bennünk lévő
kegyelmet, hogy tanúságtételünk a krisztusi igazságról újra hiteles
legyen a világ előtt! Élesszük fel a kegyelmet, amelynek a segítségével
az üdvösség útján célba érhetünk!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Atyám, Reád bízom magamat,
tégy velem, amit akarsz!
Bármit teszel is velem, köszönöm Neked.
Kész vagyok mindenre, elfogadok mindent.
Csak teljesedjék akaratod rajtam
és minden teremtményeden,
semmi másra nem vágyom, Istenem!
Ámen.
(Charles de Foucauld)
Kommentáld!