Napi evangélium

2011. április 8. – Péntek

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde Ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy Ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert Tőle vagyok, és Ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az Ő órája.

Jn 7,1–2.10. 25–30

Elmélkedés:

Az evangéliumi beszámolók nem hallgatják el, hogy a nép körében bizonytalanság támad Jézus személyét illetően. Ő ugyanis nem hétköznapi módon cselekszik, amikor csodás módon gyógyítja meg a betegeket és egészen másként tanít, mint más tanítók. Egyesek úgy vélik, hogy mindent tudnak Jézus származásáról, ha ismerik családját. De nem tudnak isteni származásáról, s nem gondolják, hogy a mennyei Atyától jött el emberi világunkba. Tévedésük említésével Jézus ellenszenvet vált ki belőlük. A Jézusban való hit kulcseleme, hogy hisszük-e, hogy Ő a Messiás? Az igaz Isten megismerésének útján járva eljuthatunk arra a meggyőződésre, hogy Jézus valóban a mennyei Atya küldötte és Fia.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Ó, Jézusom, Megváltóm, itt vagyok lábaidnál! Szeretem, dicsérem és áldom egész szívemből isteni gondviselésedet mindenért, amit rám küldtél vagy megengedtél. Mert mindaz, ami Általad történik, jó és csodálatra méltó. Szent akaratod történik mindenben és minden által, bármennyire lázadozzék is ellene természetem. Legyen áldott és imádott isteni végzésed mindörökké! Ég és föld előtt megvallom, teljes szívemből hiszem, Uram, hogy igazságos vagy, és hogy ezt a szenvedést, sőt, sokkal többet is megérdemlek bűneimért. Azért ezt a megpróbáltatást szívemből vállalom a Te dicsőségedre, igazságod kiengesztelésére, szent akaratod teljesítésére, szenvedésed iránti tiszteletből, melyet bűneimért viseltél el. Ámen.
(Eudes Szent János)