Napi evangélium
2011. április 30. - Szombat
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának
jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna
elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó tanítványoknak.
Amikor a tanítványok meghallották, hogy Jézus él, és hogy Magdolna
látta őt, nem hitték el neki. Ezután Jézus más alakban megjelent két
tanítványnak útközben, amikor vidékre mentek. Ezek visszatértek, és
közölték a hírt a többiekkel, de ők nekik sem hittek. Végül megjelent
Jézus a tizenegy (apostolnak), amikor éppen asztalnál ültek. Szemükre
vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak,
akik látták őt feltámadása után. Azután így szólt hozzájuk: „Menjetek
el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden
teremtménynek!”
Mk 16,9-15
Elmélkedés:
Az igazi hit azt kívánja tőlünk, hogy biztos ismeretek és tudás nélkül
bízzunk a másik személyben és az általa mondottakban. A bizalom
feltételezi jóindulatunkat, amely igazmondónak tartja a másikat. De nem
felejthetjük el azt sem, hogy még a legideálisabb esetben is időnként
megkísérti a hívő embert a hitetlenség. A hitetlenség leküzdése
érdekében kell szüntelenül kérnünk Jézust: Urunk, növeld bennünk a
hitet! Az emberi tanúságtétel ugyan segíthet a hit útján, de ennél
jelentősebb a személyes találkozás a Feltámadottal. Amikor Mária
Magdolna, illetve a két tanítvány elmondják, hogy találkoztak Jézussal,
a többiek nem hitték el tanúságtételüket, s csak a találkozáskor ébred
bennük hit.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, nincs üdvösségem, csak Tebenned;
ha Te nem leszel nyugalmam,
nem gyógyul meg gyöngeségem.
Istenem, légy védelmezőm,
biztos menedék, hogy megszabaduljak!Ámen.
Kommentáld!