Napi evangélium

2010. szeptember 5. - Évközi 23. vasárnap

Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, Ő hozzájuk fordult, és így szólt: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.

Lk 14,25-33

Elmélkedés:

Új életünk kezdete
Thomas Edison nevének hallatán bizonyára mindannyiunknak az jut az eszébe, hogy ő a villanykörte feltalálója, pedig valójában több mint ezer találmány és szabadalom fűződik az amerikai születésű feltaláló és üzletember személyéhez. Már 12 évesen dolgozott, újságot szerkesztett és adott ki, amelynek bevételét kísérleteire fordította. Hamarosan saját laboratóriumot épített New Jersey városában. Híres laboratóriuma évtizedekkel később egy decemberi napon teljesen leégett. Edison ekkor már hatvanhét éves volt, s úgy tűnt, hogy egész életművét megemésztették a pusztító lángok. A tűzvész utáni reggelen, amikor megvalósult terveinek és megvalósulatlan álmainak üszkös, füstölgő romjai között sétálgatott, Edison a következőket mondta: A katasztrófa haszna, hogy minden tévedésem elégett. Hála Istennek tiszta lappal kezdhetek mindent. És ezt egy idősödő ember mondta, aki hatvanhét éves korában is tudott újrakezdeni. Néhány héttel később feltalálta a hangrögzítésre és lejátszásra alkalmas fonográfot. A történet kapcsán több tanulságot is levonhatunk, én most csak egyet szeretnék mondani: Ha valami elpusztul, teljesen megsemmisül, nem kell kétségbeesni, mert talán éppen ez a feltétele annak, hogy valami újat kezdjünk el. Bármennyire is fontos volt számunkra valami, mert például a mi alkotásunk, a mi munkánk gyümölcse, nem érdemes visszasírni, mert lehet, hogy éppen a hiánya fog minket arra ösztönözni, hogy egy még jobbat hozzunk létre.
Jézus egykori tanítványai számára régi életük feladásával kezdődött a Krisztus-követés. Péter és társai elhagyják eredeti mesterségüket, a halászatot, hogy emberhalászokká válhassanak. Nem egy mindent elemésztő tűzvész, hanem Krisztus hívó szava indította el őket az új élet útján. A mai evangéliumban Jézus nagyon kemény követelményeket fogalmaz meg azok számára, akik követni akarják. Ezt mondja: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom (Lk 14,26). A gyűlölni szó megüti fülünket. Hogyan kell ezt értenünk? A gyűlölet itt nem belső, heves indulatoktól fűtött ellenérzést vagy szembeszegülést jelent, amit az ellenségnek tekintett személy iránt szokott érezni valaki, hanem arról van szó, hogy a családi kapcsolatokat és a rokoni kötelékeket másodlagosnak kell tekintenünk a Jézushoz való kapcsolatunkhoz képest. Nem szerethetünk senkit sem jobban, mint a mi Urunkat. Ezt az értelmet erősíti az is, hogy ugyanezen jézusi kijelentéseknél Szent Máté evangéliuma így fogalmaz: Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, az nem méltó hozzám (Mt 10,37). A tanítványok életében Jézus áll az első helyen.
A tanítványság feltételének megfogalmazását követően Jézus két példabeszédben arra figyelmeztet, hogy mielőtt valaki meghozná a végső döntést, vizsgálja meg önmagát, hogy valóban alkalmas-e Jézus elkötelezett követésére. A megfontolatlan döntés ugyanis kudarchoz, sikertelenséghez vezethet. Az építkezést elkezdő, de azt befejezni nem tudó ember kudarcot vall. A jelentős túlerőben lévőkkel szembeszálló király a biztos vereség felé tart. Az előre látható kudarc elkerülése érdekében inkább álljanak el az építkezéstől, illetve a háborútól. A két példa rávilágít arra, hogy Krisztus követése bölcs döntést kíván, hiszen a döntés komoly következményekkel jár.
A Jézus melletti döntés régi, bűnös életünk elhagyását jelenti. Hibánk, bűneink, tévedéseink egy jól végzett szentgyónásban vagy egy életgyónásban megsemmisülnek, mint Edison laboratóriuma a tűzben, s ezzel új életet kezdhetünk. Ne ragaszkodjunk földi dolgainkhoz, hanem éljünk az újrakezdés lehetőségével, amelyet Isten ad nekünk! Új életünket nem önmagunknak kell felépítenünk. Engedjük, hogy Isten építse fel azt bennünk!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus, vedd le rólam bűnös életem terheit, amelyek megakadályoznak abban, hogy egészen Neked adjam magamat! Hallom, érzem, hogy hívsz engem az elkötelezett életre, amely középszerűségem feladását jelenti, hogy Érted a nagyobb jót válasszam. Nem magamra akarok építeni, hanem Terád, a biztos alapra, aki szolgálatot kérsz tőlem, hogy jócselekedeteimben a Te jóságod ragyogjon fel az emberek számára. Ámen.