Napi evangélium

2010. szeptember 19. - Évközi 25. vasárnap

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: "Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm.
Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha Uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával - hangzott a válasz. Fogd adósleveledet - mondta neki -, és írj nyolcvanat.
Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál. Mondom tehát nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak."

Lk 16,1-13

Elmélkedés:

Határozottan és céltudatosan
Egy vándortanító nagy nyilvánosság előtt elmondott beszéde buktatta le azt a gazdasági vezetőt, akit az illetékes hatóságok rögtön hűtlen kezeléssel és okirat-hamisítással gyanúsítottak meg. Pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre információk arról, hogy a társai által korábban gazdasági visszaélésekkel megvádolt személy mit tett, az azonban biztos, hogy megvádolását követően az általa kezelt javakból bőkezűen jótékonykodott, a hitelezett személyeket is bevonva különféle okiratok meghamisításába. Ez utóbbi cselekedete jelentős vagyoni kárt okozott, s emiatt megalapozottnak tűnik a hűtlen kezelés vádja. Az ügyből jelentős anyagi hasznot húzó hitelezettek tagadják bűnösségüket, s mindenért a gazdasági vezetőt teszik felelőssé. A hatóságok értetlenül állnak azon tény előtt, hogy az említett vándortanító helyeselte a gazdasági vezető cselekedetét.
Tévedés ne essék, nem az elmúlt időszak gazdasági visszaéléseit feltáró, mostanában mindennapossá váló sajtótájékoztatók egyikét idéztem, hanem napjaink sajtónyelvén igyekeztem újrafogalmazni az evangéliumban hallott esetet. Ha Jézus korában lett volna televízió, akkor minden bizonnyal ehhez hasonló formában szerepelt volna a történet az esti híradóban. Napjaink számos esetét megismerve azon egyikünk sem csodálkozik el, hogy a régmúlt időkben is történhettek súlyos, másokat megkárosító visszaélések, azon viszont mindenképpen megdöbbenünk, hogy a példabeszéd lezárásaként a csaló tulajdonképpen dicséretben részesül: Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál (Lk 16,8).
A hűtlen intézőről szóló jézusi példabeszéd több eleme is félreértésre adhat okot, ezért nagy körültekintéssel érdemes azt elemeznünk. Mindenekelőtt azt érdemes megfontolnunk, hogy vajon igaz lehetett-e a vád, hogy az intéző hűtlenül kezeli urának vagyonát? Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy ez valóban így történt. Elképzelhető az is, hogy csak rosszindulatból, irigységből, igaztalanul vádolták meg őt. A gazda pedig bármiféle vizsgálat nélkül sajnos el is hitte a rosszakaratú híreszteléseket, s még lehetőséget sem adott arra, hogy intézője védekezzen a vádak ellen, amelyek hamisak is lehettek.
Az igazságtalan helyzetbe került intéző gyors megoldást keres. Az adósleveleket úgy írják át, hogy az adósok tartozását jelentősen csökkentik. Az intéző valóban megkárosítja urát annyiban, hogy a meglehetősen magas uzsorakamat egy részét elengedi az adósoknak. A hitelező úrnak persze így is maradt bőséges haszna az üzleteken, legfeljebb kevesebb. Itt fontos megjegyeznünk, hogy bár a zsidó törvények Jézus korában szigorúan büntették az uzsorakamatot, ez a hitelezési forma mégis létezett. Az adósok a rendkívül magas kamat miatt a kölcsönkapott dolgok sokszorosát fizették vissza. Erről nem szükséges sokat beszélnem, hiszen napjainkban is vannak hasonló esetek.
Egyértelmű, hogy Jézus nem az erkölcsileg kifogásolható magatartás, azaz a csalás utánzására bátorítja tanítványait, hanem azért dicséri meg az intézőt, mert nehéz helyzetében leleményes módon sikerült barátokat szereznie, s ezzel biztosítania megélhetését a jövőben. Jézus nem az erkölcstelen, törvénytelen eszközök használatára buzdít tehát, hanem legfeljebb az okos, gyors döntést és a céltudatos cselekvést helyesli. Céljaink elérésében mindig az igazságosság, a becsületesség és a tisztesség legyen a vezérelvünk!
A példázat után Jézus különféle mondásai következnek, amelyek egyrészt az evilági javak helyes használatát ajánlják, másrészt az üdvösség elnyerését, mint célt állítják a tanítványok elé. E mondások fényében a példabeszéd lelki mondanivalója a következő lehet: Ismerjük fel tennivalóinkat üdvösségünk érdekében és ne késlekedjünk azok megtételével!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram Jézus, segíts engem abban, hogy becsületesen, tisztességesen élve, az embereket szolgálva és Hozzád hűségesen haladjak előre az örök élet felé. Add, hogy mindig felismerjem, mit kell tennem, s adj erőt mindannak megtételéhez, ami üdvösségemhez szükséges. Céljaim és végső célom elérésében vezessen engem igazságban és tisztességben a Szentlélek! Ámen.