Napi
evangélium
2010. szeptember 14. - Kedd, A Szent Kereszt felmagasztalása
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a
mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják
fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem
örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem
hogy általa üdvözüljön a világ.
Jn 3,13-17
Elmélkedés:
Isten azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ -
olvassuk ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén az
evangéliumban. Szent Pál tanítása szerint az az igazi bölcsesség,
amikor az ember a Keresztben felismeri az üdvösség eszközét és nem akar
másról tudni, csak a megfeszített Jézus Krisztusról. Erre a
bölcsességre szeretnénk mi is eljutni Krisztus Keresztje előtti
mindennapi imáinkban, hogy szívünkbe fogadjuk a Kereszt titkát.
Krisztus tanítványaiként keresztünket felvéve kell követnünk Őt. A
kereszt Krisztushoz tartozásunk, szenvedésünk és önmagunk számára való
halálunk jele, de ugyanakkor a megdicsőülés jelévé is válik majd
számunkra a feltámadásunkkor.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg
minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így
teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az
emberi élet terheit, miként Kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat mint
növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá
váljunk Hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a
szenvedéseket, bízva abban, hogy Te támogatsz.
Ámen.
Boldog Kalkuttai Teréz anya
Kommentáld!