Napi evangélium

2010. október 7. - Csütörtök

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: Tegyük fel, hogy valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.

Lk 11,5-13

Elmélkedés:

Kérjetek és adnak nektek - mondja Jézus a mai evangéliumban, de elsősorban nem az anyagi javakra gondol, hanem a lelkiekre, miként ez a későbbiekben ki is derül. A keresztény ima egyik formája a kérés, amelyben Istenhez fordulunk, s elismerjük, hogy segítségére várunk. Ha őszintén ki tudjuk mondani, hogy mindig az Ő akarata legyen meg, és ha hiszünk abban, hogy Isten mindig a javunkat akarja, akkor észrevehetjük, hogy jól tudja, mire van szükségünk lelkünk épülése érdekében. Isten mindig többet ad nekünk, mint amit mi kérünk tőle. A legértékesebbet szeretné mindannyiunknak megadni: az üdvösséget. Kérjük imáinkban a magunk és szeretteink számára, hogy elnyerjük az üdvösséget. Ez a legértékesebb kérés mindenki számára.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Istenem! Most nyugodni térek a Te áldásoddal. Egyszer eljön életem utolsó estéje is, amikor örök nyugalomra térek. Engedd, hogy úgy éljek, hogy minden cselekedetem előkészület legyen erre az örök nyugalomra, hogy hitemből kivirágozzék a színről színre való látás, reményemből a birtoklás, s tökéletlen szeretetemből a Veled való tökéletes egyesülés! Ámen.
(Szalézi Szent Ferenc)