Napi evangélium
2010. október 26. - Kedd
Jézus egy alkalommal így beszélt a néphez az Isten országáról: „Mihez
hasonlít az Isten országa? Mihez is hasonlítsam? Hasonló a
mustármaghoz. Az ember fogja, és elveti kertjében. Ott felnő, és nagy
fává lesz. Az ég madarai megpihennek ágai között.” Majd így folytatta:
„Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet fog
az asszony, és elvegyít három véka lisztben. Az egész megkel tőle.”
Lk 13,18-21
Elmélkedés:
Jézus az Isten országáról mond két hasonlatot a mai evangéliumban. Az
előző részekben a Jézussal szembeni ellenállás több esetéről számolt be
az evangélista, amelyek ezután is folytatódnak majd. Mégis mindennek
ellenére az Isten országa növekszik és fejlődik. Kicsiny módon és
rejtve kezdődik megvalósulása, mégis láthatóvá válik egy idő után
mindenki számára. A szembenállást nem csak Jézus, hanem tanítványai is
meg fogják tapasztalni, de ha teljesítik küldetésüket, akkor meg fogják
látni az Ország növekedését. Az Ország elválaszthatatlan Krisztus
személyétől, akiben növekszik és az Egyháztól, amelyben megvalósul. Ha
közösségben vagyunk Krisztussal és az Egyházzal, amelyeknek legszebb
kifejezése a Szentáldozás, az Eucharisztia vétele, azaz ha megtartjuk
az eucharisztikus közösséget, akkor valóban megtapasztalhatjuk, hogy az
Isten köztünk van, bennünk és általunk növekszik a világban.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban.
Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint
hasznosan, jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan
beszélgetéssel, vagy időtöltéssel.
Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher legyen, hanem öröm. Ámen.
Kommentáld!