Napi evangélium
2010. október 19. - Kedd
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Csípőtök legyen
felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan
emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről
és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket
uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát,
asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második
vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok
a szolgák.
Lk 12,35-38
Elmélkedés:
Jézus arra tanít minket, hogy legyünk mindenkor készek jövetelére
és a számadásra. Gyakorlati dolgokról beszél az érkezésére való éber
várakozásról. Felövezve és égő gyertyával várjuk jövetelét - mondja.
Ezt követően a szolgák várakozását írja le, akik nem tudják előre,
mikor fog uruk megérkezni. E jelképes beszéd már elárulja, hogy
valójában a lelki éberségről, várakozásról és készületről van szó. A
hit, a remény és a szeretet a mi lelkünk égő mécsei, amelynek lángját
őriznünk kell. A keresztény éberség nem engedi kialudni a lángot.
Készülnünk kell a találkozásra, hogy legyen miről számot adnunk.
Jócselekedeteink erősítik lelkünk mécsesének lángját.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Irgalmas és könyörületes Urunk, bocsásd meg törvényszegéseinket,
igazságtalanságainkat, botlásainkat és vétkeinket. Ne említsd fel
szolgáidnak és szolgálóidnak bűnét, hanem tégy tisztává minket
igazságod által. Irányítsd lépteinket az igazságosságban és abban, ami
méltányos, hogy szívünk alázatosságában járjunk, azt tegyük, ami szép,
ami Előtted és vezetőink előtt tetszésre talál. Ámen.
Kommentáld!