Napi evangélium

2010. november 14. - Évközi 33. vasárnap

Abban az időben: Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, Jézus ezt mondta: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.”
Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?” Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: „Én vagyok”. És: „Elérkezett az idő.” Ne kövessétek őket. Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!”
Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen. De előbb kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én Nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”

Lk 21,5-19

Elmélkedés:

Az üdvösség feltétele
Az egyházi év utolsó napjaiban a végső időkre irányítja az evangélium a figyelmünket. Jézus egyértelművé teszi, hogy nem a bekövetkezés időpontja a lényeges, hanem, hogy tanítványai kitartsanak mellette. Lesznek, akik éppen Jézusra hivatkozva akarják félrevezetni az embereket. Bölcsesség és tisztánlátás kell ahhoz, hogy megkülönböztessük a krisztusi igazságot az emberek hamisságától, amely látszat- vagy féligazságokba öltözködve jelenik meg. A könnyű ígéretek sok ember fülének jobban tetszenek, mert nem kívánják meg az isteni értékrendhez való ragaszkodást. Krisztus tanítványának egyedül az Urat szabad követnie, s nem szabad félelembe burkolóznia, ha az említett jeleket látja. A végső időknek hatása van jelen életünkre, ha felismerjük a bennünket figyelmeztető isteni jeleket.
Jézus a végső időkben bekövetkező félelmetes jelekről és rendkívüli természeti jelenségekről beszél, amelyek a világot sújtani fogják, valamint üldözésekről, és a gonosz emberi erők elszabadulásáról. Az embereket félelemmel fogja eltölteni mindezeknek a veszedelmeknek a látványa. A földrengések, a szökőárak vagy a hurrikánok hatalmas pusztítását látva könnyen el tudjuk képzelni mindezeknek a megvalósulását, s talán egyesek a mai időkben látják megvalósulni a Jézus által mondottakat.
Az evangéliumból azonban az is kiderül, hogy az Emberfia, tehát maga Jézus az egész világ és az egész természet felett is Úr, s hatalma van, hogy legyőzze a gonoszságot. A keresztény ember, aki Jézusba veti reményét, nem ijed meg, mert tudja, hogy élete Isten kezében biztonságban van, s ha hűséges marad hitéhez, akkor nem veszítheti el az üdvösséget. Az utolsó idők bekövetkezése idejét nem tudhatjuk, s nem tűnik valószínűnek, hogy a közeljövőben bekövetkezik. Ez viszont nem ad okot a könnyelműségre senki számára, hiszen az életből távoznunk kell, s akkor számot kell adnunk Istennek. Az üdvösség elnyerésének szándéka vezessen bennünket életünkben!
Jézus arra is figyelmezteti tanítványait, hogy üldözések fogják várni őket. Ez nem csak a végítéletet közvetlenül megelőző időre vonatkozik, hiszen az Egyházat egész történetén keresztül üldözések érték. Krisztus hűséges tanítványától megköveteltetik, hogy semmiféle veszély, tehát még az életveszély miatt sem tagadja meg hitét, hanem a Szentlélekre hallgatva tegyen tanúságot hitéről. Ugyanaz a sors vár tehát a tanítványokra, mint a Mesterre, akinek szintén az életére törtek. A hitükért üldözötteknek maga a visszautasított, az üldözött, a szenvedő Jézus ad erőt. A hit próbatételei ezek az időszakok, amikor kiderül, hogy kik azok, akik valóban elkötelezték magukat Uruk mellett, és kik azok, akik nem ragaszkodnak teljes szívükkel a megismert igazsághoz. A tét igen nagy: lelkünk üdvössége forog kockán.
Minden korban vannak, akik az Egyházban látják legfőbb ellenségüket, s úgy gondolják, hogy a keresztény hívők megfélemlítésével, a papok jóhírének tönkretételével vagy esetleg megölésükkel meggyengíthetik Isten népének közösségét. Ez be is következne, ha az Egyház csupán emberi vagy emberekre alapozott csoportosulás volna. A valóságban viszont a vértanúk példája az isteni kegyelem titokzatos működésének köszönhetően nem gyengíti, hanem inkább erősíti az Egyházat, állhatatosságra, hűségre és tanúságtételre ösztönözve a hívőket.
A hitben való hűséges kitartás és a hitben való növekedés az üdvösség feltétele. Krisztus tanítványát senki és semmi nem tántoríthatja el. A fizikai erőszak vagy a lelki kényszer sem képes eltéríteni vallásának gyakorlásától és hitének megvallásától a meggyőződéses keresztényt. Akinek felszínes és nem a Jézussal való személyes kapcsolatból forrásozó a hite, bizony könnyen meginoghat. Legyünk hűséges és tanúságtevő követői az Úrnak!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus, azért imádkozom Hozzád, hogy üldözötten is boldognak érezzem magam. Bár a világban élek, mégsem vagyok a világé, hanem egészen a Tiéd akarok lenni. A világ sokszor talál rá alkalmat, hogy megzavarja törekvésemet Feléd. Add nekem a hűség kegyelmét, a hitben való kitartás kegyelmét, a hitben való növekedés kegyelmét, és a végső állhatatosság kegyelmét, hogy eljussak örök Országodba! Ámen.