Napi
evangélium
2010. június 8. – Kedd
Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a
só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy
kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A
hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak,
hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson
mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek
előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”
Mt 5,13-16
Elmélkedés:
A mai evangéliumi szakaszban a sóról és a világosságról van szó.
Mindkét hasonlat azt fejezi ki, hogy a világ üldözései ellenére
Krisztus tanítványainak küldetése ehhez a világhoz szól, itt kell
tanúságot tenniük, itt kell ízt és világosságot adni a világnak. Az a
hivatásuk, hogy miként a só ízesít és tartósít, tanítóként és
tanúságtevőként jó ízt adjanak a világnak a krisztusi tanítás
hirdetésével. Értelemszerűen ez csak akkor lehetséges, ha megőrizzük,
azaz tartósítjuk magunkban az igazság tanítását. A világosság hasonlata
a hiteles keresztény életpélda felmutatását jelenti. Nem öntelt gőg,
hivalkodás vagy magamutogatás ez, hanem Krisztus szerény és szelíd
képviselete a világban. Olyan tanúságtétel, amelynek eredménye nem az,
hogy az érintett személy elismerést kap a világtól, hanem az, hogy az
általa tett jótetteket látva Istent fogják magasztalni az emberek.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Szent Atyánk, az élet és szeretet örök
forrása, Aki az élő emberben mutatod meg Dicsőséged ragyogását, és Aki
szívébe vetetted el a hívásod magját, ne engedd, hogy hanyagságunk miatt
bárki is szem elől tévessze vagy elveszítse ezt az ajándékot. Add, hogy
mindegyikük egész szívvel haladjon a Te szereteted megvalósításának az
útján.
Ámen.
II. János Pál pápa
Kommentáld!