Napi
evangélium
2010. július 13. – Kedd
Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb
csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain!
Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a
csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak
volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és
Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És
te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha
Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig
fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az
utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.
Mt 11,20-24
Elmélkedés:
Jézus figyelmeztetései és felszólítása a bűnbánatra az említett
városoknak, pontosabban azok lakóinak szólnak. Ha ugyanis nem tartanak
bűnbánatot, a végső időkben ítéletre számíthatnak. A többi városok
lakóihoz hasonlóan ők is bizonyára szívesen fogadták, amikor betegeiket
meggyógyította Jézus, de azt már kevésbé hallgatták szívesen, amikor
megtérésükről volt szó. A bűnbánat Jézus igehirdetésének központi
témája. Ezzel kezdi nyilvános működését a nép körében, s később is
többször hirdeti: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban”. A
missziós útra induló apostoloknak is azt köti lelkére, hogy a megtérést
hirdessék mindenkinek. Vajon mi meghalljuk-e a mi Urunk bűnbánatra
szólító szavát?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Én csak szegény bűnös vagyok, Uram,
de mihelyt szólítalak,
kegyelmeddel és irgalmaddal
egészen elárasztasz engem.
Legnagyobb boldogságomról mondanék le,
ha nem törekednék arra,
hogy mindig csodálatos
jelenlétedben éljek! Ámen.
Kolumbusz Kristóf
Kommentáld!