Napi evangélium
2010. december 18. - Szombat
Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt
Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária
gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember
volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy
titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr
angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy
feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van.
Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert Ő váltja meg népét
bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a
próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az
Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” Amikor
József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala
parancsolta neki.
Mt 1,18-24
Elmélkedés:
Szent Máté evangéliumában számos esetben találkozunk azzal a
kifejezéssel, hogy „mindez azért történt, hogy beteljesedjék, amit az
Úr a próféta által mondott”. Az evangélista Jézus születésénél azt
akarja ezzel hangsúlyozni, hogy minden Isten tervei szerint történik. A
próféták, akik Isten ígéreteit közvetítették, előre megjövendölték a
megváltó érkezését, most pedig beteljesednek ezek az ígéretek.
Egy jövendölés teljesülése természetesen nem magától következik
be. Isten tette az ígéreteket és Ő teljesíti azokat. Mi, emberek akkor
járunk el helyesen, ha aggodalmainkat félretéve hallgatunk Isten
küldötteinek szavára, és mindenben úgy cselekszünk, ahogyan Istenünk
elvárja tőlünk.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Ó jöjj, ó jöjj el, Adonáj,
ki cserjelángból szólalál,
majd kőbe vésted tíz szavad,
jöjj tárt karokkal jómagad!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
Kommentáld!