Napi evangélium

2010. augusztus 19. - Csütörtök

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre! De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád? De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás! Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!

Mt 22,1-14

Elmélkedés:

A mai evangélium példabeszéde is az üdvösségről szól, ugyanúgy, mint a tegnapi. Isten minden embert meghív az örök üdvösségre, de vannak olyanok, akik számára az evilági dolgaik fontosabbak. Tudják, hogy ők is meghívottak, de kifogásokat keresnek vagy egy későbbi alkalomra várnak. Így aztán helyettük olyanok fognak majd eljutni az üdvösségre, akikre ők nem is gondolnak.
Jézus korában igazi örömhír volt, hogy a szegények és a nincstelenek is részesülhetnek a lelki javakból. Ma is pontosan így van ez. Bárki eljuthat az üdvösségre, aki megőrzi lelkének fehér menyegzős ruháját. Törekedjünk járni az üdvösség szűk ösvényén, mert nem mindenki juthat be a mennyország szűk kapuján.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Legyen, Uram, a Te kegyelmed rajtunk, amint Tebenned bíztunk!
Áldott vagy Te, Urunk, taníts meg minket a Te igazságaidra!
Áldott vagy Te, Uralkodó, oktass bennünket a Te igazságaidra!
Áldott vagy Te, Szent, világosíts meg minket a Te igazságaiddal!
Uram, a Te kegyelmed örök, kezeid munkáit meg ne vesd!
Téged illet a dicséret, Téged illet az ének.
Téged illet a dicsőség, Atya, és Fiú és Szentlélek,

most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.