Köszöntő anyák napjára.

 Virágot és szeretetet hoztunk anyák napjára,
Kik életet és szívet adtak nekünk e világra.
Köszönet és hála, amit adni tudunk,
Felejteni őket sohasem fogunk.
"Édesanyám", ez a szó a legszebb talán,
Mit először mondunk Édesanyánk karján.

Köszönjük a szívet és az életet,
Mindent és azt, hogy fölneveltetek.
Egy életen át mondjuk "Édesanyám",
Te vagy az ki éjjel, nappal vigyáztál rám.
Szeretnénk ezt mind, mind megköszönni,
Elfáradt kezetek milliószor megcsókolni.

Köszönettel, hálával tartozunk nektek,
Kik az éjszakákat nappallá cseréltétek.
Anyák napján nektek mindent köszönünk,
Sokáig maradjatok még velünk.
Mint napsugár az életünket ragyogja át,
Velünk vagytok az élet viharán.

Édesanyám te tanítottál meg járni, beszélni,
Minden este kiskezem imára kulcsolni.
Sok éjszakát őrködtél felettem,
Fáradhatatlan jóságodat köszönöm ezerszer.
Talán nem is tudjuk mind ezt megköszönni,
De szívből tudjuk őket mindezért szeretni.

Sokan vagyunk kiknek szíve elszorul,
Nem tudjuk köszönteni őket, felettük sír domborul.
Sohasem múlik el az a szeretet,
Mikor még együtt voltunk veletek.
Minden este, reggel hozzád szól imánk,
A Jóistent kérjük, helyettünk ő vigyázzon rád.

Gondolatban mindig velük vagyunk,
Csendben értük egy imát mondhatunk.
Sírjukra virágot és emlékezést viszünk,
Őket édesanyákat, sohasem felejtünk.
Köszönet és hála nektek mindenért,
a Jóisten áldása szálljon rátok mindezért.  

Antóni Sándor

Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,
De nem is hiába,
Anyáknapja ünnepére,
Kihajt minden ága.
Nyílik kelyhe rózsa szálnak,
Úgy tűzöm a kebelére
Az édes anyámnak.
Kis madárka szólj az ágon,
Gyönyörűen, szépen,
Ne legyen ma bánat az én
Jó anyám szívében.
Dalod után enyhül minden bánat,
Dalolj, dalolj kis madárka,
Az édes anyámnak.

Szófogadás

Figyeljél mindenkor
Szülőid szavára,
Apádnak, anyádnak
A jó tanácsára.
A szófogadatlan
Egyszer majd megbánja:
Miért nem hallgatott
Szülői szavára.
Anyai szív
Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja.

Anyák napjára

Itt hagytál reménytelenül, árván,
drága édesanyám!
De remélem eljut hozzád,
szívem nehéz sóhaja,
anyák napja alkalmából,
a sors nekem ezt adta.
A sóhaj mely száll, fel az égig
a reménytelenség végezetéig.
Köszönöm az életet,
a Holdat a csillagot,
s köszönöm, a napsugarat,
amely mindig felragyog.
Köszönöm a mosolyodat,
a nevető szemedet,
hiszen hagytad, hogy
sokáig gyermek lehessek.
Így üzennék Neked a síron túlra,
hogy velem vagy mindig, újra meg újra

.